eljön az a pont amikor már nem tudok az eddigi kemény küzdelem árán sem felülkerekedni az árhullámon,amikor a sorsomat már nem a szerencsére és a hitre bízom amikor belenézek a tükörbe és visszaköszön hogy igen kúúrvára megvagyok törve . és kinevet az élet, de ez van most térdelek a padlón, megrogytam.egyenlőre feladtam , a gondolkozást a napi stresszt , nem tudok tovább lépni nem tudom mit tegyek . álljak és hagyjam ? vagy cselekedjek és mondjak ellent az életnek...

girl with a broken heart!